GYIK

Gyakran ismétlődő kérdések és válaszok

Kedves kutatások iránt érdeklodo Barátunk!

Az alábbiakban azokat a kérdéseket gyujtöttük össze, amelyek tapasztalataink szerint a kutatások iránt érdeklodo, de még a kutatómunka előtt álló diákokban felmerülnek. A kérdésekre való rákattintással találhatod meg a választ. Ha olyan kérdés merülne fel benned, amelyet nem tartalmaz az alábbi lista, vagy ha további információkra lenne szükséged, kérjük írj nekünk az alábbi e-mail címeken:

Révész Tamás, a KDA elnöke (revesz.tamas@kutdiak.hu)

Oláh Máté, A KDOSZ ügyvezető elnöke (olah.mate@kutdiak.hu)

Haász Péter, a KDOSZ elnöke (haasz.peter@kutdiak.hu)

Domokos Dominika a KDOSZ alelnöke (domokos.dominika@kutdiak.hu)

Nickl István, a KDOSZ alelnöke (nickl.istvan@kutdiak.hu)

Érdeklodésed köszönjük!

---

Mit jelent, ha belépek a mozgalomba? Mit vállalok ezzel? Mit jelent kutató diáknak lenni?

Mi az a mentor?

Hány mentort lehet választani?

Hogyan érdemes a mentort megkeresni?

Mi történik, ha a mentor elfogadja a jelentkezésemet?

Mit tegyek, ha a megkeresett mentor elutasítja a kezdeményezésemet?

Mikor érdemes a mentort megkeresni? Van-e határideje a jelentkezésnek? Milyen hosszú időe szól a mentorral az együttműködés?

Mit lehet tenni, ha olyan téma érdekel, ami nincs benne a mentorlista kulcsszavaiban?

Mi van, ha már van mentorom, de nincs benne a mentorlistában?

Mit várhat el egy diák a mentorától?

Mit várhat el egy mentor a diákjától? Mekkora az az előzetes tudás. amivel a kutatásokhozrendelkeznem kell?

Van-e a kutatónak jelentkezok számára korhatár? Hol folytathatom a kutatómunkámat, ha már “kiöregedtem” a mozgalomból?

Milyen lehetőségek nyílnak egy kemény kutatómunkát végző diák előtt?

Részesülnek-e valamilyen elismerésben az iskolájuk részéről azok a diákok, akik sikeres kutatómunkát végeznek?

Nem jelent-e hátrányt a középiskolai előmenetelben, hogy sok időt kell fordítani a kutatásra?

Hol kamatoztathatom megszerzett tudásomat?

Mi különbözteti meg az iskolai kiselőadást az önálló tudományos munkát összefoglaló diákköri előadástól?

Mennyiben más a mozgalomban való részvétel, mint egy átlagos tanulmányi verseny?

Milyen a jó előadás?

Milyen a jó poszter? Mások munkájának elismerésének kérdése

Milyen a jó kutató? Ki alkalmas kutatónak? Bárkiből lehet kutató? Mit tegyek, ha nem érzem magam olyan kutatónak, mint amilyen az ideális?

Milyen egy tudományos diákkör?

Hogyan lehet megtudni, ki dolgozik még hasonló témakörben, mint én?

Hogyan vehetem fel a kapcsolatot más diákokkal, illetve a volt diákkörösökkel? Milyen más összejövetelek vannak?

Mi a különbség a regionális középiskolás tudományos diákköri konferenciák és a TUDOK között?

Mi a káptalanfüredi kutatótábor?

Nem igazságtalan megengedni az első éves egyetemistáknak a TUDOK-on való szereplést?

---

Mit jelent, ha belépek a mozgalomba? Mit vállalok ezzel? Mit jelent kutató diáknak lenni?

A mozgalomba való belépéssel semmilyen konkrét kötelezettséget nem vállalsz. Nálunk nincs vizsga, osztályzás, into. Ugyanakkor a mentorok – így valószínuleg a Te kutatásaidat, kutatói fejlodésedet irányító tudós is – igen elfoglalt emberek, akiknek az idejét pusztán a hecc kedvéért, “buliból” lekötni nemcsak helytelen, hanem másokat az általad lefoglalt mentor segítségébol kizáró hiba. Így arra bíztatunk, ha az adott terület nem nyerte el tetszésedet, vagy úgy érzed, hogy hosszabb ido alatt sem tudsz kelloen bekapcsolódni a mentorod műhelyében folyó kutatásokba, nyugodtan mondj búcsút, és próbálkozz másutt!Ilyen esetben azonban soha ne feledkezz meg az udvarias és az addig kapott törodést megköszöno búcsúról. A mentorok listájához a honlap “Jelentkezés a mozgalomba” részén történo jelentkezéssel juthatsz hozzá.

A kutatói életforma sok örömöt tartogat. Nagyon sok helyen a diákot a többi kutatóval csaknem egyenrangú félként kezelik, a tudományban az igazi tekintély csak a megszerzett tudás függvénye. Egy-egy felismerés, még akkor is, ha kicsi, hihetetlenül szép pillanat az ember életében, és rendkívül intenzív örömmel tölti el birtokosát. A legtöbb diák, aki képes intenzíven bekapcsolódni a kutatásokba, megérzi a játékos kísérletek, a szárnyaló gondolatok, az alkotó ember szabadságát, amely még akkor sem hagyja el, ha késobbi életében soha nem fog tudományos kutatással foglalkozni. A legtöbben, akik kutatásokba kezdtek, iskolai tanulmányaikban is sokkal rendszerezettebben, hatékonyabban tudnak elorehaladni.

Mi az a mentor?

A mentor az a tudós, aki veled, a tanítványával pártfogódként foglalkozik. A foglalkozás szintje kettotökön múlik. Lehet nagyon kevéssé intenzív, csak néhány cikk elolvasására és megbeszélésére szorítkozó, de fejlodhet életre szóló nagy barátsággá is. A mentor és a tanítvány kapcsolata személyes jellegu kapcsolat, amely egyfajta közös hangot feltételez. Így ha az általad választott tudós számodra ilyen vagy olyan okból tartósan ellenszenves marad, vagy fokozatosan azzá válik, érdemes megfontolni, hogy másik műhelyben próbálj szerencsét. A mentorlistát a honlap “Jelentkezés a mozgalomba” részén történo jelentkezéssel kaphatod meg.

Hány mentort lehet választani?

Nincs felso korlát, így elvben a mentorlista mind a hatszáz mentorával tarthatod egyszerre a kapcsolatot. Gyakorlatilag azonban erre is érvényes a régi magyar mondás, miszerint “egy seggel csak egy lovat…”. Ha majd komolyabban belemélyedsz, rájössz, hogy a kutatást, mint bármit, ami igazán fontos az ember életében (szerelem, sport, de akár egy születésnapi torta elkészítése) csak igényesen és intenzíven lehet csinálni. Magadat alázod meg akkor, ha hányaveti módon, felszínesen állsz neki. Igényesen és intenzíven egymás mellett csak nagyon kevés dolgot lehet párhuzamosan végezni. Így érdemes eloször egy mentornál letáboroznod, és inkább egy évvel késobb próbálkozni a másik kedvenc témáddal. Utolsó megjegyzésként: sok mentor lefoglalása más kutatni vágyó diákoknak is nehezebbé teszi a “szabad” mentor megtalálását.

Hogyan érdemes a mentort megkeresni?

Az a megoldás, hogy az egyik éjjel közepén felhívod a leendo mentorod és hatórás bemutatkozó telefonban kiöntöd neki a lelkedet, nem mindig válik be. A mentor irodája küszöbén való keresztbefekvés sem a legjobb módszer. Célszerubb egy kb. fél-egyoldalas levélben, vagy e-mail-ben leírni azt, hogy miért érdekel pont az a téma, amivel a mentor foglalkozik. Ebben a levélben lehet kitérni bármilyen olyan eredményedre, elozetes ismeretedre, ami a mentor számára téged érdekessé tehet, és azt a meggyozodést kelti benne, hogy érdemes Veled foglalkoznia. Gondolj arra, hogy a leveled hiába egyetlen papír, téged fog képviselni. Így uzsonnamaradékokkal telepacázott, gyurött lap, vagy hejesírási hibáktól (!)hemzsego email akkor sem a legjobb ajánlólevél, ha nem nyelvtani, hanem magfizikai tanszékre akarsz bekerülni. Érdemes megadni a teljes neved, életkorod, lakcímed, telefonod, mobilod és email címed (ha van), hogy a mentorod a válaszát könnyen és neki tetszo módon eljuttathassa neked. A mentorok listájához a honlap “Jelentkezés a mozgalomba” részén történo jelentkezéssel juthatsz hozzá.

Ha a mentor egy hónapon belül nem válaszol, érdemes legalább még egyszer újra írni neki. Célszeru ilyenkor valamilyen más módszert használni, mint eloször. Ha az elso alkalom egy postai levél volt, másodszorra érdemes email-t írni. Vagy fordítva. Esetleg be lehet tanítani egy postagalambot is… Ha a mentor másodszor sem válaszol, érdemes másikat keresni helyette, és ezzel párhuzamosan a szervezoknek (csermely@puskin.sote.hu) jelezni a hibát. Ebben az esetben már jogosult vagy a szervezok direkt, személyedre szabott segítségére is, amelyet ugyancsak a csermely@puskin.sote.hu email címen kérhetsz.

Mi történik, ha a mentor elfogadja a jelentkezésemet?

Miután lehiggadtál (az örömtol) nézd át a válaszát, hogy tartalmaz-e valamilyen javaslatot. Ha nem, az elso kapcsolatfelvételre két leggyakoribb megoldás van. Az egyik az, hogy kérsz egy idopontot a mentortól és meglátogatod, hogy elbeszélgessetek arról, hogy mit is lehetne csinálni abban a tudományos műhelyben és ehhez milyen eloismeretek kellenek (ezeket hol érheted el). A másik (inkább javasolt) megoldásban kezdeményezed, hogy a mentor adja meg azoknak a cikkeknek, könyveknek a listáját amit bevezetoként el kell olvasnod ahhoz, hogy értelmes beszélgetést tudj folytatni vele. Sok műhelyben egy vagy több könyvbol akár vizsgáznod is kell, mielőtt ténylegesen jogot szerzel arra, hogy veled részletesebben foglalkozzanak. Természetesen a megadott könyvek beszerzésének módját is meg kell a mentoroddal beszélned, különösen ha idegen nyelvu (pl. angol) szakkönyvekrol van szó. Ha már elolvastad a könyveket, cikkeket célszeru az elso kérdéseidet e-mail-ben vagy levélben feltenned. Soha ne felejtsd el, hogy a mentorok többsége elfoglalt ember, akinek az idejét egy hosszabb beszélgetéssel rabolni csak akkor célszeru, ha ez a beszélgetés nem az idojárás, vagy az angol királyno egészsége körül forog…

Mit tegyek, ha a megkeresett mentor elutasítja a kezdeményezésemet?

Adjál hálát a Jóistennek. Sokkal jobb történt veled, mintha a mentorod hitegetett volna: elfogadott volna, és csak hosszú hónapok múltán derült volna ki, hogy nincs rád ideje. Ilyenkor érdemes másikat keresni helyette. Elso körben megkérdezheted ot is, ho gy maga helyett tudna-e valaki mást ajánlani, ugyanis a mentornak nem muszáj a mentorlistából kikerülnie. Ha az elso mentor “kikosaraz”, a szervezok segítségét a csermely@puskin.sote.hu e-mail címen kérheted.

Mikor érdemes a mentort megkeresni? Van-e határideje a jelentkezésnek? Milyen hosszú idore szól a mentorral az együttmuködés?

A mentort akkor érdemes megkeresni, amikor te elviselhetetlen késztetést érzel arra, hogy valaki értelmes dolgokra tanítson. A kutatói életforma sok örömöt tartogat. Nagyon sok helye n a diákot a többi kutatóval csaknem egyenrangú félként kezelik, a tudományban az igazi tekintély csak a megszerzett tudás függvénye. Egy-egy felismerés, még akkor is, ha kicsi, hihetetlenül szép pillanat az ember életében, és rendkívül intenzív örömmel tölti el birtokosát. A legtöbb diák, aki képes intenzíven bekapcsolódni a kutatásokba, megérzi a játékos kísérletek, a szárnyaló gondolatok, az alkotó ember szabadságát, amely még akkor sem hagyja el, ha késobbi életében soha nem fog tudományos kutatással fo glalkozni. Ha ebben részesedni akarsz, és ezért áldozatokat is vállalsz – nos ekkor kell írni az egyik mentornak. A mentorok listájához a honlap “Jelentkezés a mozgalomba” részén történo jelentkezéssel juthatsz hozzá.

A jelentkezésnek semmilyen határideje, semmilyen kötöttsége nincs. Ettol függetlenül nem javasoljuk, hogy az általad kiválasztott mentor lakáscímén hajnali négykor csöngess az elso beszélgetés végett… A jelentkezés módjáról a “Hogyan érdemes a mentort megkeresni?” címu kérdésre adott válaszban írunk.

A mentorral való együttmuködésnek nincsen szabott ideje. Tarthat harminc percig is (már az elso beszélgetés során kiderül, hogy teljesen ellenszenvesek vagytok egymás számára, vagy a mentor egyáltalán nem azzal foglalkozik, amire te számítottál), és lehet belole életre szóló munkatársi viszony. Mint ahogy életünk más, kiemelkedoen fontos döntéseiben is, itt is az érzelmeidre érdemes hallgatni (kello átgondolás után!). Ha az adott kutatóműhelyben tartósan unatkozol, vagy hónapokon át görcsbe rándul a gyomrod, ha a mentorodra akár csak gondolnod is kell – érdemes más műhely után nézned.

Mit lehet tenni, ha olyan téma érdekel, ami nincs benne a mentorlista kulcsszavaiban?

Próbálj olyan kulcsszavakat keresni, amelyeknek valami köze van az általad keresett tudományterülethez. Ha találsz ilyet, kérdezd meg az adott kulcsszó alatt listázott mentort, tud-e neked az általad választott területen valamilyen segítot ajánlani, ugyan is a mentornak nem muszáj a mentorlistából kikerülnie. Ha semmi olyan kulcsszóra nem bukkansz, ami a keresett témádhoz hasonló lenne, írj a szervezoknek a csermely@puskin.sote.hu email címre.

Mi van, ha már van mentorom, de nincs benne a mentorlistában?

Semmi baj nincs. Sőt! Ha meg vagy elégedve a mentoroddal, kérünk, hívd fel a szervezok figyelmét rá, a csermely@puskin.sote.hu email címen, hogy felajánlhassák neki a mentorlistába való bekerülést.

Mit várhat el egy diák a mentorától?

A mozgalomba való belépéssel te semmilyen konkrét kötelezettséget nem vállalsz. Nálunk nincs vizsga, osztályzás, into. Ezzel összhangban elfogadásoddal a mentorod – aki valószínuleg igen elfoglalt ember, és a veled való törodésért semmilyen fizetségben nem részesül – sem kötelezi magát semmire. Figyelmét, idejét, tanítását neked kell kiérdemelned. A mentorod révén olyan tudásnak kerülhetsz birtokába, amely nagyon keveseknek sajátja, de ennek átadására a mentorodat senki nem kötelezheti, egyes egyedül a te szorgalmad, elorehaladásod, értelmes kérdéseid és a tudomány iránt mutatott alázatod.

Mit várhat el egy mentor a diákjától? Mekkora az az elozetes tudás, amivel a kutatásokhoz rendelkeznem kell?

A mentorod minden bizonnyal elfoglalt ember, aki a veled való törődésért semmilyen fizetségben nem részesül. Számára a veled való foglalkozás azért “éri meg”, mert örömét leli a fejlodésedben, abban, ahogy gondolataid szárnyra kapnak, és váratlan irányból érkezo kérdéseiddel a mentorod saját fantáziáját is meg-meglódítják. Így válik a tanítás egyoldalú tudástöltögetésbol kétirányú, alkotó folyamattá, ahol mindkét fél érintetté válik, és egyik sem lesz utána az, ami előtte volt.

Ehhez azonban a kutatásokba való bekapcsolódást komolyan kell venned. Felszínes, tessék-lássék, odaadást mímelo, de valójában muszájból csinált munkával nemcsak magad és a mentorod alázod meg, de hazudsz is. Mint minden fontos személyes kapcsolatnak, a mentor-tanítvány viszonynak is az oszinteség az alapja. Ha valamit nem értesz, ha valamire nem jut idod, vagy bármilyen ok miatt képtelen vagy meg csinálni, ne szégyelld, hanem mondd el a mentorodnak, mert közös munkátok csak így válhat hatékonnyá.

Összefoglalva tehát: a nyitottságot, a tanulni akarást, az intenzív, komoly munkát és az oszinteséget várja el a mentorod toled. Egy szóval is le lehet mindezt írni: a legtöbb mentor téged felnottnek fog kezelni, de ezért cserébe elvárja, hogy ehhez (magadhoz!) méltóan viselkedj vele.

A legtöbb műhelyben ahhoz, hogy az ott folyó vitákat megértsed, a gimnáziumi anyagnál magasabb szintu elozetes ismeretekkel kell hogy rendelkezz. Ezt legtöbbször néhány könyv vagy cikk átolvasásával tudod megszerezni. Néhány keresettebb műhelyben egy-két ilyen könyv, cikk anyagából vizsgáznod is kell ahhoz, hogy a műhely tagjai közé bekerülj. Ezekre az egyedi követelményekre a mentorod fogja felhívni a figyelmed az elso beszélgetések egyikén. Ha esetleg nem teszi meg, érdemes rákérdezned.

Van-e a kutatónak jelentkezok számára korhatár? Hol folytathatom a kutatómunkámat, ha már “kiöregedtem” a mozgalomból?

A mozgalom középiskolások számára nyitott. Igy az alsó korhatár – elvben – 14 év. A gyakorlatban ezt nem tartjuk be (elvégre van nyolcosztályos középiskola is!). Így több 12-13 éves kutatónk is volt már. A legtöbben azonban 17-18 éves korukban kezdenek bele a kutatásokba. A kutatómunka olyan önállóságot feltételez, amellyel egy tízéves gyerek még szinte elképzelhetetlen, hogy rendelkezzen. Ezt az önállóságot teszteli az is, hogy a mentornál önállóan kell jelentkezned, ebben tehát nem csak “lustaságból”, hanem elvbol sem s egítünk.

A középiskola befejezése után egyetemi-foiskolai tanulmányaid elso évének végéig viseljük gondodat. Eddig indulhatsz a versenyeinken, eddig értesítünk a különbözo lehetőségekrol. Felsofokú tanulmányaid során kutatómunkádat az Országos Tudományos Diákköri Mozgalomban (http://www.prof.iif.hu/otdt/index.html) folytathatod, amely az egyetemi-foiskolai hallgatók ötven éve megalakult kutató szervezete. A saját egyetemeden, foiskoládon muködo Diákköri Szervezet vezetojének nevét és elérhetoségét az Ország os Tudományos Diákköri Tanács Titkárságán (titkar@otdthu) tudhatod meg.

A jelenlegi és volt középiskolás diákkörösök összefogására szolgál a Kutató Diákok Országos Szövetsége. Ebben sem alul, sem felül nincs korhatár. Ha be akarsz lépni, írj Fazekas Lászlónak (fazekas@kutdiak.hu).

Milyen lehetőségek nyílnak egy kemény kutatómunkát végzo diák előtt?

Akkor, ha már hosszabb ideje (legalább fél-egy éve) végzel kutatómunkát, vagy részt vettél egy intenzív kutatási periódusban (ez átlagosan kb. két hét folyamatos munkát jelent az egyik nyári szünetben) az esetek többségében összeállt egy olyan, önálló, új gondolatokat megfogalmazó és bizonyító “történet”, kutatási eredmény, amelyhez a te saját munkád is kellett, amely elmondható, leírható. Ezzel a “történettel”

• indulhatsz a regionális középiskolai Tudományos Diákköri Konferenciákon
• indulhatsz a középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK, nevezési határido: minden év szeptember közepe)
• benevezhetsz a Magyar Innovációs Szövetség Tudományos és Innovációs pályázatára (nevezési határido minden év január eleje).

Ha ezeken a konferenciákon (amelyekrol a honlap “Pályázatok” c. része ad felvilágosítást) eredményt érsz el

• eljuthatsz a minden év júliusában megrendezésre kerülo ingyenes, egyhetes káptalanfüredi kutatótáborba
• kijuthatsz külföldi versenyekre, tehetséggondozó táborokba
• részt vehetsz az egyetemisták-foiskolások soron következo Országos Tudományos Diákköri Konferenciáján
• dolgozatod megjelenik a honlapunkon, a Sulinet-en, a soron következo mentorlistánkban
• bejuttatunk egy sor rádió és TV musorba
• segítünk a munkád tudományos folyóiratokban való közlésében.

Ha ezen alkalmakon is jól szerepelsz

• akkor már igen ügyes vagy, nagyon büszkék leszünk rád, és ennek jeleként, ha a káptalafüredi tábor lakói titkos szavazással úgy döntenek
• a diákelnökség tagjaként te irányíthatod az egész mozgalmat.

Jelenleg a kutatómunkában való siker nem jelent felvételi mentességet, vagy plusz pontokat. Azonban aki komolyan vette a kutatásokat, az sokkal hatékonyabban és sikeresebben tud felkészülni a felvételire is.

Részesülnek-e valamilyen elismerésben az iskolájuk részérol azok a diákok, akik sikeres kutatómunkát végeznek?

Ki kell ábrándítsunk: semmilyen kötelezo elismerés nincs. Ugyanakkor semmiképp se hallgasd el az iskoládban, hogy részt veszel az általunk szervezett kutatásokban, különösen akkor ne, ha valamilyen eredményt értél el, mert az iskolák mind téged, mind a neked az iskolából segíto tanárt tapasztalataink szerint a legváltozatosabb elismerésekben részesítik.

Nem jelent-e hátrányt a középiskolai elomenetelben, hogy sok idot kell fordítani a kutatásra?

Tapasztalataink szerint nem. Sot, a kutatásokban való részvétel megtanít tanulni: sokkal hatékonyabbá teszi a “reguláris” tanulmányaidat is. Megtanulsz kérdezni, megtanulod, hogy hogyan válasszad el a fontosat a kevésbé fontostól, megtanulsz önállóan gondolkodni, aminél nagyobb adomán y kevés van. A kutatásokban elért sikereid pedig sok esetben az addigiaknál sokkal kedvezobb “tanári légkört” is teremtenek a számodra.

Hol kamatoztathatom megszerzett tudásomat?

Az esetek többségében a kutatásaid közben megszerzett, különleges, kevesek által birtokolt tudás összefügg a választott egyetemi-foiskolai szakoddal, így jól használható mind a felvételin, mind pedig a késobbi, felsofokú tanulmányaidban. Ennél is sokkal fontosabb azonban, hogy a kutatásokban való részvétel megtanít tanulni. Megtanulsz kérdezni, megtanulod, hogy hogyan válasszad el a fontosat a kevésbé fontostól, megtanulsz önállóan gondolkodni, aminél nagyobb adomány kevés van.

A tudás mellett kapcsolatokra is szert teszel. Késobbi felsofokú tanulmányaidban sem árt, ha vizsgáztatók egy részét már korábban, szinte barátként ismered. Ha eljutsz egy középiskolai diákköri konferenciára, vagy pláne bejutsz az egyik káptalanfüredi táborra rengeteg, korábban soha nem álmodott minoségu és mélységu barátságra fogsz szert tenni. Végre társakra és nem csak haverokra találsz. Ráadásul ezek közül a társak közül néhány – ki tudja, lehet hogy veled együtt – tíz húsz év múlva a magyar tudományos élet egyik vezetoje lesz, akit te már kölyökkorotok óta, mint jó barátot ismersz. Akkor derül majd csak ki, milyen fontos is ez. A káptalanfüredi táborba minden évben meghívjuk a magyar tudomány legnagyobb alakjait és számos olyan intézmény képviselojét is, akikkel késobb mint kutatómunkád anyagi támogatóival fogsz majd találkozni. A személyes kapcsolat más okhoz képest nagy elonyt jelent majd itt is neked.

Mi különbözteti meg az iskolai kiselőadást az önálló tudományos munkát összefoglaló diákköri előadástól?

A tudományos munkában a hangsúly az új megfigyelésen, az új összefüggés megtalálásán, az önállóságon van. Azaz: ha elolvasol egy könyvet és elmondod a tartalmát, ebbol még akkor sem lesz tudományos előadás, ha könnyre fakasztóan gyönyöru ábrákat csinálsz hozzá, és ha egy Oscar-díjat érdemlo színészi alakítással adod mindezt elo valamilyen konferencián. Ha azonban elolvasol két könyvet (pláne: hatot!) és rámutatsz arra, hogy az egyik szerzo az adott témát milyen más szemszögbol értékelte mint a másik, és miért tette azt, elemzed mindkét munka elonyeit-hátrányait, bemutatod fogadtatásukat, hátterüket, azaz ha önálló, új gondolatok sokaságát fuzöd a megszerzett ismeretek mellé – akkor már tudományos munkát tettél le az asztalra. Ugyanez vonatkozik a kísérletekre is. Ha elvégzel egy olyan kísérletet, amelyet előtted már ezren elvégeztek, pl. megméred a Duna rézion tartalmát, nem tudomány az, amit muvelsz. De ha folyamatosan, többször megméred a rézion tartalmat és elemzed, hogy mikor, hogyan és miért változott, akkor már egy egész csinos kis munkát tudsz letenni az asztalra. Megint: az önálló, új gondolat volt a kétféle munka között a vízválasztó. Ugyanígy, ha a Duna helyett egy Marsról pottyant meteor (vagy hegyi nünüke, de ide bármilyen más vad ötleted behelyettesítheted!) réztartalmát méred meg, ismét csak olyat tettél, olyan tudás birtokába jutottál, amit elot ted még senki sem szerzett meg: tudományos munkát végeztél.

Mennyiben más a mozgalomban való részvétel, mint egy átlagos tanulmányi verseny?

A mozgalommal elérheto kutatómunka megtanít tanulni. Megtanulsz kérdezni, megtanulod, hogy hogyan válasszad el a fontosat a kevésbé fontostól, megtanulsz önállóan gondolkodni. A versenyekkel ellentétben a tudományban nincs “jó válasz”. A kutatások során n em valamilyen tanár, vagy tanárkollektíva agyafúrtabbnál agyafúrtabb gondolatmenetébe kell beleilleszkedned, és kitalálnod a “helyes megoldást”, hanem a legagyafúrtabb ellenfelet, a természetet kell megfejtened. Ha tetszik: a tudományos kutatás során nem a tanáraiddal, hanem a Jóistennel társaloghatsz, neki tehetsz fel kérdéseket. Megtanulod, hogy a természet nem minden kérdésre válaszol. A legtöbb kérdés ugyanis buta kérdés, rossz kérdés. Jól kérdezni: nagy adomány. A természetben nincs helyes és helytelen válasz. Van olyan válasz, amely jobban leírja a valóságot, és van olyan, amelyik kevésbé. Az élethez ez a folytonos skála sokkal közelebb áll, mint a versenyek igen-nem szabályai.

A tudomány visszaadja neked a játék örömét. Annak az önfeledt játéknak az örömét, amelyet a legtöbb iskolai nevelés, versenyteszt, feladatgyujtemény üldöz, kalodába zár. Az életben a legtöbbször nem lesznek jól megfogalmazott kérdések és elvárt válaszok. Felgyorsuló, változó világunkban új és új helyzetekben kényszerülsz új és új megoldások kitalálására. Játékos kreativitás nélkül bele sem fogsz tudni kezdeni a lehetséges megoldások átgondolásába. Versenyekhez szokott, merev gondolkodással hátrányba kerülsz, lemaradsz.

Milyen a jó előadás?

A jó előadás jól felépített, és jó minoségu, áttekintheto ábrákkal, felkészülten, profi módon bemutatott. Ennek eléréséhez kívánunk néhány jó tanáccsal segíteni neked.

Legyen az előadásnak szerkezete

• legyen bevezetése, amely tartalmazza a kutatásaid megkezdésekor rendelkezésre álló legfontosabb információkat, a tudományos hátteret: fontos hogy az előadás megkezdésekor legyen egy olyan indítás (meghökkento, humoros, vagy kiemelten fontos állítás), amely felkelti a hallgatóság figyelmét
• jó ha van egy olyan ábrád, amely többször visszatér és mutatja, hogy hol tartasz az előadásban
• legyen az előadásodban célkituzés, fogalmazd ebben meg a vizsgálni kívánt kérdést, kérdéseket
• mutasd be az alkalmazott módszereket
• mutasd be az eredményeket, ha muszáj táblázatokat bemutatnod, legyen rajtuk minél kevesebb szám
• legalább egy ábrát hagyj a következtetésekre, az összefoglalásra
• esetleg részletezd a további vizsgálatok irányát, a terveket
• ha úgy gondolod, az előadást egy köszönetnyilvánító ábrával zárhatod
• fontos, hogy az előadás végén is – hasonlóan az elejéhez – legyen egy olyan mozzanat (meghökkento, humoros, vagy kiemelten fontos állítás), amely maradandóan pozitív képet hagy rólad a hallgatóságban.

Az ábrákon kerülnöd kell a

• zsúfoltságot
• kicsi betuket
• cifra, vagy túl változatos betutípust
• harsány, vagy ábráról ábrára változó színeket, hátteret
• teljes mondatokat (helyettük kulcsszavak elegendoek).

Az ábrák összességén ek olyannak kell lennie, hogy végignézése után a hallgatóban az előadás szöveges része nélkül is össze kell hogy álljon a mondanivalód lényege.

Előadás előtt

• tarts próbaelőadást (erre hívj el minimum egy olyan embert, aki semmit sem ért a témádhoz. Ha o is megért valamit: elég közértheto voltál. Hívd el az egyik ellenségedet is, aki felteszi a legkegyetlenebb kérdéseket neked.)
• gyakorold be, hogy az előadás tényleg olyan hosszú-e, mint amekkora hosszúság megengedett. Alapszabály, hogy minden egyes bemutatott képre kb. egy percet kell szánnod
• célszeru, ha egy kicsit megmozgatod a száj- és arcizmaidat, ha lehetőséged van rá, néhány aprót kiálltasz, hogy megmozgasd a hangszálaidat: ne feledd, a beszéd izommunkán alapul!
• mérd fel a hallgatóságot, tudd meg kb. hány embernek beszélsz és kb. mi az eloképzettségük, milyen információk ismeretére számíthatsz
• mérd fel az eloadótermet, bizonyosodj meg arról, hogy minden technikai eszközt (villanykapcsoló, vetíto, mikrofon, lézer mutatópálca, pulpitus, stb.) tudsz haszná lni, tervezd meg, hova kell állnod, meddig mozoghatsz a leesés veszélye nélkül
• esetleg elegyedj szóba a nézoközönség néhány tagjával

Előadás alatt

• ügyelj arra, hogy a hallgatóság az előadás első néhány percében már eldönti, hogy hinni fog-e neked, emiatt
• tanuld be az elso néhány mondatot, de semmiképp se tanuld be az egész előadást!!
• ne olvasd fel az ábráidat, mondd el a tartalmukat más szavakkal: olvasni a hallgatóság is tud!
• beszélj hangosan (ha egy nagyobb teremben mikrofon nélkül tartott előadás végér e nem rekedsz be kicsit: nem voltál elég hangos!)
• tartsd a mikrofont elég távol a szádtól, hogy ne torzítson, előadás közben lehetoleg ne változtass sokat a helyzetén, hogy ne változzon állandóan a hangod erossége
• beszélj magyarul, kerüld a szakzsargont
• ne félj a csendtol, a (rövid!) szünet kiemeli az előtte elhangzó mondanivalót, igen zavaró a levegot alig vevo, hadaró eloadó
• legyen a kiállásod magabiztos, ne dugd zsebre kezed, ne rejtozz el a pulpitus mögé
• ha csak lehet, mindig nézz a hallgatóságra, kere sd a szemkontaktust. Eközben ne kapkodd a fejed állandóan azért, hogy mindenkivel kapcsolatot keress, ugyanakkor ne “szúrj ki” senkit sem, hogy végig neki beszélj, mert mindketto roppantul zavaró lehet.
• vigyázz a mutatópálcával, keveset használd, de akkor az ábrák legfontosabb elemeit emeld ki vele, ha lézermutató, lehetoleg ne világíts vele senki szemébe
• ha bármilyen hiba történik, maradj magabiztos. Ne feledd: senki nem tudja a teremben mit szerettél volna mondani! Ha a hiba nyilvánvaló (elakad a vetíto, leesel az eloadói emelvényrol, stb.) próbáld meg humorral oldani a helyzetet (amíg megjön a mento, lesz erre idod…). Semmi pánik!
• A végére maradt a legfontosabb: az előadás közben mutass lelkesedést a témád iránt ! Mivel a hallgatóság zöme szinte semmit nem ért ahhoz, amit mondasz, a hitelességedet szinte egyedül csak az teremti meg, hogy te mennyire bízol a saját eredményeidben, mennyire örülsz annak, hogy ezeket a nagyszeru eredményeket végre elmondhatod. Azt az örömöt kell átadnod az előadás során, amit a munkádban a kisebb-nagyobb felfedezések alatt megéreztél. Ha ez sikerül, hiteles és sikeres leszel!

Előadás után

• jön az igazán fontos rész: a kérdések és az erre adott válaszaid
• nem árt, ha hangosan megismételed a kérdés lényegét, mielőtt válaszolsz rá
• több kérdés esetén inkább írd fel oket, nehogy elfelejtsd a másodikat, amíg az elsore válaszolsz
• válaszolj rendkívül tömören, lényegretöroen
• ha nem tudod a választ mondd meg oszintén, a tudományos előadás nem vizsga: a legtöbb feltett kérdésre nincs is végleges, “helyes” válasz.

Milyen a jó poszter?

A tudományos rendezvényeken elmondható előadások száma korlátozott. Emiatt általánossá vált az eredményeket plakátokhoz hasonló formában bemutató poszterek bevezetése. A poszter tervezésénél gondosan olvasd el a tudományos rendezvény szervezoinek technikai útmutatásait. Tanulmányozd a poszter méretét és lehetőség szerint ne téveszd el a vízszintes és függoleges adatokat. A poszter lehetséges méretét megadják a szervezok, azonban ez néha tornamutatványra készteti a nézelodot. Nyilvánvaló, hogy a két méternél magasabb régiót már nem lehet jól olvasni, és nekihasalást kíván a padlóhoz közel elhelyezett részek tanulmányozása is. A poszter megtervezésénél a következo lényeges szempont a betunagyság kiválasztása. A betu mérete olyan legyen, hogy körülbelül egy méter távolságból az átlagos szemu érdeklodo könnyedén tudja olvasni. Hasonló tanács adható a poszteren elhelyezett ábrákra is. Nagyságuk megfelelo legyen és jelzésük is messzirol látható. A cím l egyen különösen jól látható, hiszen számos érdeklodo ez alapján fogja a programból esetleg korábban kinézett poszteredet megtalálni. A jó posztert két-három perc alatt segítség nélkül is át lehet tekinteni, a legfontosabb üzenetet (,,take home message” ) meg lehet rajta találni, és meg is lehet érteni.

A poszter esetén csak nagyon rövid bevezetésre és módszertani ismertetésre van lehetőség, lehetoleg minimális irodalmi hivatkozással. A poszter jelentékeny részét az eredmények foglalják el, azonban itt is kerülnöd kell a zsúfoltságot. Az illusztrációk megértéséhez szükséges rövid magyarázó mondatok elhelyezése nagyon fontos. A következtetések rajzos megjelenítése mindig jó ötlet, ha ez nem lehetséges, akkor rövid mondatokban foglald össze eredményeidet. A következtetések a poszterek esetében jól beépíthetok az eredményekbe is. A poszterek egésze vagy részei különbözo kemény papírokra felragaszthatóak, azonban ez megnehezíti a szállítást. Vigyázz: a túlzottan színes poszter nem biztos, hog y pótolja mondanivalód szürkeségét.

Poszterek esetében a legfontosabb feladat: a jelenlét a vita során. Érezd kötelességednek, hogy a szervezok által meghirdetett idoben ott állj a posztered mellett. A kommunikáció lehetőségeit bovíti az is, ha a posztered tartalmaz egy “postaládát”, jegyzetfüzetet és (jól odarögzítetten) egy tollat is. Így az érdeklodok abban az idoszakban is bepottyanthatnak egy-egy üzenetet, amikor te magad nem állsz a Muved előtt. Hasznos az egyoldalas összefoglaló, amelybol több példányt (tízet, húszat, de semmiképpen sem százat egyszerre, mert a papírtömeg arra utal, hogy a kutya se veszi el, akkor pedig ugye miért pont én vegyem...) a poszterhez mellékelt tasakban (,,Help yourself!”) prezentálhatsz. Az összefoglalók fogyásából, az üzenetek számából jól következtethetsz a bemutatott munka által keltett érdeklodésre is.

Mások munkájának elismerése A kutatásokban az a szép, hogy az ember szinte soha nem egyedül végzi oket. Hiába van egy nagy ötlet, a megvalósításhoz segítségre van szüksége, a módszert, az eszközt megint mástól kell megtanulni, elkérni. És fordítva: ha egy technika áll rendelkezésre (Sellye János közismert példájával a kutató egy életre jól megtanulta mérni az ürülék vastartalmát…) akkor a nagy ötlethez kell a mások segítsége. Fokozottan így van ez a kezdo kutató esetén. Semmit nem tud, semmit nem ért: mindenben segíteni kell. Eredményeinek jelentos része mások munkájának eredménye. Bármilyen előadás, poszter, cikk esetén az adott eredményben a többiek munkáját a leheto legkorrektebbül szerepeltetni kell. Ki kell hogy derüljön, egészen pontosan mi is volt az előadást tartó diák feladata érdeme. Nem baj, ha ez nem sok!!! Hiszen természetes, hogy kezdo létére nem állhat elo egy több éves kutatás eredményeivel. Annál nagyobb baj viszont, ha mások hozzájárulásának (akárcsak feledékenységbol történo) elhallgatásával az egész teljesítmény válik hiteltelenné. A munkamegosztás bemutatása történhet a kutatási eredmények egyes részeinél is, ahol az eloadó megjelöli melyik fázis kinek a munkája volt. A leggyakoribb forma azonban, hogy az eloadó (szerzo) a végén köszönetet mond a közremuködéséért mindazoknak, akik segítettek megjelölve pontosan, hogy kinek a segítsége miben merült ki. Ha ezek után saját munkája már nem is marad… No errol az esetrol inkább ne beszéljünk.

Milyen a jó kutató? Ki alkalmas kutatónak? Bárkiből lehet kutató? Mit tegyek, ha nem érzem magam olyan kutatónak, mint amilyen az ideális?

Kutató mindenkibol lehet, nincs ideális kutató. Elképesztoen sokféle tulajdonságunkat lehet nagyszeruen felhasználni a tudományos kutatásban. Nem egy szép kutatói karriert alapozott meg az, ha valaki

• könnyen felismer összefüggéseket látszólag összefüggéstelen dolgok között, vagy
• rendszerezo alkat, és nagy pontossággal be tud sorolni egy jelenséget a már létezo kategóriák egyikébe, vagy
• jó a kézügyessége, és olyan muveleteket tud elvégezni, amelyeket más nem, vagy
• jó a nyelvismerete, és így rendkívül sok korábbi ismeretet tud összeszedni, vagy
• nagy a lényeglátása, és hamar észreveszi a legfontosabb részleteket egy csomó összedobált adatban, vagy
• rendkívül kritikus alkat, és pillanatokon belül megtalálja a hibát valamilyen gyönyöru okfejtésben, vagy
• jó a technikai érzéke, és könnyen rá tud találni arra a módszerre, amivel az adott jelenség megmérheto, vagy
• igen jó a gyakorlati érzéke és egy elvont okfejtésnek képes kitalálni a gyakorlati alkalmazási formáját, vagy
• egyszeruen csak elszánt, kitartó és kutatni akar.

Reméljük legalább az egyik pontban magadra ismertél! Akkor beloled is lehet jó kutató. Próbáld meg. Ha nem volt olyan pont, amiben magadra ismertél volna, akkor ülj le és gondold át, van-e olyan tulajdonságod, amiben jobb vagy mint a többiek. Ha van: írd meg nekünk (cserm ely @ puskin.sote.hu), mert fel fogjuk írni a fenti listára. Ha úgy érzed nincs, gondolkodj még egy kicsit. Mert tuti, hogy van.

Kutatónak a honlap “Jelentkezés a mozgalomba” részén történo jelentkezéssel állhatsz be.

Milyen egy tudományos diákkör?

A tudományos diákkör, olyan, legalább három diákból álló diákcsapat, amelynek a tagjai közül legalább néhány tudományos kutatómunkát végez. A diákkör muködésében lehetnek

• a tagok által tartott előadások saját kutatásaikról, vagy más érdekes témákról
• meghívott eloadók által tartott előadások tudományos kutatásokról
• közösen (team munkában) kutatott témák
• diákköri konferenciák
• diákköri kiadványok, újság, honlap, CD-ROM
• diákköri kirándulások.

A diákkört a szakkörtol az különbözteti meg, hogy a diákkörben a közös munka, a tevékenység dönto része a tudományos kutatással (azaz önálló és új gondolatok keresésével), és nem az iskolai tananyag begyakoroltatásával, elmélyítésével, példamegoldással, vagy a szokásos tanulmányi versenyekre (pl. OKTV) való felkészüléssel kapcsolatos.

Hogyan lehet megtudni, ki dolgozik még hasonló témakörben, mint én?

Folyamatban van a diákköröseink által muvelt témák felmérése. Ha ebben a munkában részt szeretnél venni, kérlek jelentkezz a csermely@puskin.sote.hu email címen. Addig, amíg ez a lista elkészül, ha kapcsolatot keresel, nézd meg a honlapunkra feliratkozott diákok listáját vagy küldd el a te adataid és tématerületed a honlapra a fazekas@kutdiak.hu e-mail címre írt levéllel.

A társakra találás másik biztos módja, ha egy kész munkáddal benevezel a tudományos diákköri konferenciák egyikére, amelyrol információkat a honlap “Konferenciák” rovatában találsz.

Hogyan vehetem fel a kapcsolatot más diákokkal, illetve a volt diákkörösökkel? Milyen más összejövetelek vannak?

A tudományos diákkörök listáját a honlapról letöltheted (ide kell egy link!), illetve a legutóbbi mentorlistában megnézheted. Jelentkezz be a hozzád legközelebb eso diákkörbe, vagy ha már többen vagytok, de iskolátokban még nem muködik diákkör, alakítsatok egy önálló diákkört társaiddal.

A jelenlegi és volt középiskolás diákkörösök összefogására szolgál a Kutató Diákok Országos Szövetsége. Ebben sem alul, sem felül nincs korhatár. Ha be akarsz lépni, látogass el honlapunk "Jelentkezés a mozgalomba" rovatába.

A kutató diákok számára Budapesten és egyre több más helyen szerveznek előadásokat, előadássorozatokat. Erre a honlapon, illetve e-mail-en hívjuk fel a figyelmedet. Ha városotokban Kutató Diák Klub-ot akartok alapítani, keressetek meg bennünket a fazekas@kutdiak.hu email címen, hogy megbeszélhessünk, miben segíthetünk nektek.

Folyamatban van a diákköröseink által muvelt témák felmérése. Ha ebben a munkában részt szeretnél venni, kérlek jelentkezz a fazekas@kutdiak.hu e-mail címen. Addig, amíg ez a lista elkészül, ha kapcsolatot keresel nézd meg a honlapunkra feliratkozott diákok listáját vagy küldd el a te adataid és tématerületed a honlapra a fazekas@kutdiak.hu e-mail címre írt levéllel.

A társakra találás másik biztos módja, ha egy kész munkáddal benevezel a tudományos diákköri konferenciák egyikére, amelyrol információkat a honlap “Konferenciák” rovatában találsz.

Mi a különbség a regionális középiskolás tudományos diákköri konferenciák és a TUDOK között?

A regionális középiskolás tudományos diákköri konferenciákat általában a tavaszi félévben rendezzük meg. A nyerteseik eljutnak a káptalanfüredi kutatótáborba, és ha továbbfejlesztik a munkájukat, bemutathatják a középiskolás tudományos diákkörök országos konferenciáján, a minden osszel megrendezésre kerülo TUDOK-on.

A TUDOK a középiskolai kutató diákok minden október-novemberben megrendezésre kerülő országos seregszemléje. Jelenleg még közvetlenül lehet rá jelentkezni, a jelentkezési határidő szeptember 15. A későbbiekben, ha a mozgalomban még többen leszünk, a TUDOK-ra a regionális konferenciák nyertesei fognak bejutni.

Ha eljutsz egy középiskolai diákköri konferenciára, vagy pláne bejutsz az egyik káptalanfüredi táborra rengeteg, korábban soha nem álmodott minoségu és mélységű barátságra fogsz szert tenni. Végre társakra és nem csak haverokra találsz.

Mi a káptalanfüredi kutatótábor?

A minden év július 15 és 20 között megrendezésre kerülő káptalanfüredi kutatótáborba az ország legjobb nyolcvan középiskolás kutató diákja jut el. Ezek a diákok már megnyertél az előző évi TUDOK egyik szekcióját, vagy az abban az évben rendezett egyik regionális diákköri konferenciát. Ha bejutsz, a táborban kötetlen beszélgetéseket folytathatsz a magyar tudományos élet kiemelkedő nagyságaival, a magyar tudománypolitika irányítóival, a kutatásokat anyagilag támogató intézmények vezetőivel. Minden tábor tele van jobbnál jobb szabadidos programokkal, így éjjeli akadályversennyel, tudományos témájú film vitájával, a tábori alkotómuvészek kiállításával, a tábori zenészek koncertjével, és persze sok-sok strandolással is.

Nem igazságtalan megengedni az elso éves egyetemistáknak a TUDOK-on való szereplést?

A Kutató Diákok mozgalmának bárki tagja lehet egyetemista/főiskolai tanulmányai első évének végéig. A mozgalom által nyújtott egyik legfontosabb lehetőség pedig pont az, hogy a KutDiákok bemutathatják kutatási eredményeiket a regionális, aztán ha továbbjutottak, az országos konferenciáinkon. Nem lenne sportszerű, ha őket, akik még teljes jogú tagjai a mozgalomnak, megfosztanánk ettől a lehetőségtol. Minden igazán jó versenyen lehetnek/vannak olyan pályamunkák, amelyek kiemelkednek a többiek közül. Igen gyakran ezeket a "kiemelkedő" előadásokat elsőéves egyetemisták tartják, hiszen ok a legtapasztaltabbak az egész mezőnyben. De ezt a tapasztalatot nem annak az egy-két hónapnak köszönhetik, amit az egyetemen eltöltöttek, hanem annak a többéves kemény munkának, amit még mint középiskolások a kutatásaikba fektettek. Nagy öröm az persze, hogy nem egy ilyen "kiemelkedő" előadást hallhattunk már középiskolás korú diákoktól is. Szerintünk tehát egyáltalán nem sportszerűtlen engedni az elsőéves egyetemistákat szereplését a TUDOK-on. Már csak azért sem, mert (őszintén reméljük, hogy) előbb-utóbb mindegyik KutDiákból első éves egyetemista lesz. :)